CAMELOT
A Kir�lyok Sz�khelye

Lakosok:

Camelot az Arthur kir�lyi mondak�rb�l ismeretes k�z�pkorinak nevezhet� v�ros�llam, mely egy m�gikus szingularit�s keretei k�z�tt jelent meg �jra a vil�gban, melyet feltehet�en a Rudra Nam Ul Nasca elleni harc t�rid�t �s �rint� ut�hat�sai gener�ltak. Camelot magasztos v�rosa �tker�lt a jelen id�s�kra, annak v�raival, kast�lyaival, v�d�b�sty�ival, �s lakoss�g�val is, �mb�r �resen hagyva mag�t a tr�nt. A kir�ly helyett jelenleg egy nemesekb�l �ll� tan�cs ir�ny�tja eme miniat�r kir�lys�got, akik sz�vets�gre l�ptek t�bb jelenkori m�gussal is, burj�nz� fantasykir�lys�gg� t�ve ez�ltal Camelotot, ahol nagym�lt� lovagok, h�s�k, �s var�zsl�k tud�sa �s ereje egyes�l a jelen kor m�giatudom�ny�val. Camelotnak tov�bbra is vir�gzik a k�z�pkori kult�r�b�l kiragadott hagyom�ny- �s mondavil�ga (ide�rtve a vall�si r�tusokat is), port�k�kban d�sk�l� k�z�pkori piacok, lovagi torn�k, �s ak�r nyilv�nos kiv�gz�sek is a l�togat� szemei el� t�rulhatnak. A jelenkorba l�p�ssel p�rhuzamosan megindult a fejl�d�s, mely a var�zst�rgyak �s fegyverek rohamos evol�ci�j�val, felfejl�d�s�vel j�rt egy�tt. Camelot t�rs�g�ben sz�mos mitol�gikus l�ny telepedett meg - k�zt�k olyanok is, amelyek a r�gi korokb�l ker�ltek �t a v�rossal �s lakosaival egy�tt. A k�rnyez� erd�s�gekben �s hegys�gekben sz�mos s�rk�ny, baziliszkusz, r�mfarkas, ogre, �s megannyi "tipikusnak" sz�m�t� fanasy l�nyr�l tan�skodnak az utaz�k, melyeket Camelotnak kell kontroll alatt tartania.