Mindeközben ~
Saber miután meglátta férjét leugrani harcolni ő is utána akart sietni azonban egy ismeretlen aurára lett figyelmes maga mögött, White volt az aki hirtelen termet ott a semmiből és levágta a Wyvern egy szárnyát amitől az lezuhant. Saber sikeresen leugrott róla, és nem volt ideje tétovázni ugyanis White azonnal rátámadt amint szinte földet ért, kardját alig sikerült még előhúznia Sabernek de sikerült hárítania és elkezdtek repülni, ahogy White tolta előre kardjaival Sabert, majd megunta ezt és visszaszorítótta, majd visszalökte Whiteot magáról a lány. Szóval egyelőre csak álltak egymás előtt. | Aláfestő a harcukra: https://www.youtube.com/watch?v=ytMYXCVIpf4 |
Saber tudta, hogy ki az ellenfele és tudta, hogy le kell győznie bármi történjen is, ezért azonnal használta Mana Kitörését felboostolta magát amivel csak tudta. White is így tett azonban látszólag neki ez gyorsabban sikerült, feldobta kardjait a levegőbe és amikor elkapta őket már Saber előtt termet, akinek ezt sikerült lereagálnia és kardjaik azonnal összecsaptak, egy már-már robbanást keltve. Kicsit küzkődtek egymással, hogy ki az erősebb azonban White ezt megunva Saber mögött termett egy két szelésre, majd Saber előtt, majd Saber mögött, nehéz volt lekövetnie a Sabernek ezt a kardstílust nem nagyon találkozott még hasonlóval, de úgy ahogy sikerült neki. Hosszas kardpárbajba kezdtek, előszőr úgy tünt nagyon egy szinten van a kardforgatás képességük, azonban White hirtelen egyre erősebb kezdett lenni, Saber nem nagyon értette ezt az erő és sebesség növekedést, de úgy érezte mintha egyre több ellenfél ellen harcolna. Odébb lökte magától Whiteot és rá is kérdezett, hogy mi ez a technika amit használ, azonban nem válaszolt semmit a kardforgató csak elmosolyodott és tovább kezdte sorozni Sabert. White hirtelen csak az egyik kardjával csapott össze Saber Excaliburjával és a másik kezéből érkező kardját megnővesztette White, ezzel a támadás sebessége is megnőtt és ezt nem igazán sikerült Sabernek hárítania így, a vágás áthatolt a lány páncélján is és így kapott egy elég mély vágást. Megpróbált volna visszavonulni, de tudta, hogy erre bizony nem lesz lehetősége. Látta, hogy férje éppen befejezte a saját harcát.. tudta, hogy nem kell már sokáig kibírnia, ezért most úgy döntött ő fog támadni, hogy nála legyen a helyzeti előny és megpróbálja addig feltartani ellenfelét, amíg a párja oda nem ér.
| Változó aláfestő: https://youtu.be/ElnC3HJA6J8?t=83 (Az időpont a videóban fontos)|
Saber lecsukta a szemeit, vett egy nagy levegőt majd neki rontott ellenfelének, iszonyat kardpárbaj alakult ki kettöjük között, úgy tünt mintha eddig csak visszafogták magukat, ezt a mostani összecsapást tekintve, annyira durva vívásba kezdtek. Körülöttük a fák csak úgy hulltak, ugyanis ahogy a kardjaik találkoztak iszonyat erős hullámokat generáltak. Saber azonban észrevette, hogy míg ő fárad ellenfele nem igazán. Az egyik pillanatban Saber elvesztette az egyensúlyát, és kiesett a kardforgató ritmusából.. semmiféleképpen nem tudta volna hárítani a felé közeledő kardot White-tól,|Aláfestő változás: https://youtu.be/eb-2ljQDYFU?t=84 (Időpont itt is fontos) | és így már el is fogadta a vereséget és lecsukta a szemét, még férjét szerette  volna legalább egyszer látni mielőtt legyőzik és amikor pont bevégezte volna white támadása , akkor Garou arébb rúgta a felé közeledő kardot és egy ütéssel elütőtte onnét White-ot,  Sabert pedig a karjaiba kapta és biztonságos távolságba vitte. A lánynak már nem volt ereje tovább harcolni, ezért mondta neki, hogy vonuljon vissza. Garou pedig visszaindult White felé, hogy szembenézzen az igazi támadójukkal. ~

Elérkezett az a harc, amely véget ennek a háborúnak. Ahogy közelednek egymáshoz a két frakció vezetője érezni lehet a hatalmas gyilkolási szándékot, amely kettejükből árad. Már már annyira, hogy a földön fekvő Saber majdnem elhányja magát tőle. Amikor egymás közelébe értek elkezdtek creepyn mosolyogni egymásra egy ideig majd meg is történt az első ütés váltás. White egy olyan parasztlengőt kapott, hogy egy pár méterre odébb repült. Garou meg arra lett figyelmes, hogy egy nichirin penge áll ki belőle. Szinte már olyan gyorsan történt ez az egész, hogy Saber is épp, hogy tudta követni a mozdulataikat. Garou ki húzta magából a pengét és mire eldobta White már a démongyümölcsével megnyújtott kardjával csapott felé. Ezt éppen, hogy tudta hárítani és amint a kard földet ért meg is indult félszörny formájában ellenfele felé, aki vissza is húzta kardját és Ichimarusan elkezdte szurkálni Garout vele, aki még kisebb karcolásokkal, de kitudta kerülni. Ahogyan kezdett csökkenni kettejük köztük a táv White próbált hátrébb ugrani, de ez nem sikerült mert már ott is volt a hős gyilkos, aki egy Sziklazúzó Vízfolyam Ököllel jól meg is sorozta őt. White érezte, hogy minden egyes ütése egyre gyengébb lesz majd észrevette, hogy a hátából ömlik a vér azokból a sérülésekből, amiket a Jin-Woo elleni harcban szerzett.  Már nagyjából begyógyultak, de láthatón rengeteg vért vesztett. Ebben az egész szituációban meglátta a lehetőséget, hogy véget vessen a háborúnak. Amikor végzett az ütlegeléssel megállt, hogy szusszanjon egyet míg az ellenfel földet nem ér mert arrébb ütötte. Nem gondolta volna, hogy ennyire hátráltatni fogja őt az előző csatában szerzett sérülései. Kb. 1 percet saccolt magának a csata végeztéig. Miközben ott filózott már White felkelt és készült is a következő csapására. Ahogy meglendíttette függőlegesen a kardját azt ordította a hős vadásznak, hogy „Ezt védd ki”. Garou fel is készült a csapás blokkolására, de észrevette, hogy a megnyújtott penge nem őt célozta, hanem a mozgásképtelen Sabert. A földön fekvő lány elfogadta a sorsát és mielőtt bele vágott volna a kard becsukta a szemét. De nem érzet semmit a rá csepegő véren kívül. Kinyitotta a szemeit és a férje volt ott egy kéz mínuszban és a vállába beleállt White kardja, ami vissza is húzódott, hogy ez a művelet után a gazdája tudjon rajta támaszkodni. Közben Saber a könnyei közepette elhordta mindennek Garout hogy hogy lehetet ilyen hülye. Erre ő csak rámosolygott és csak annyit mondott, hogy „minden rendben lesz” és elkezdett közeledni az előző sorozatának köszönhetően ramaty állapotban lévő White fele az eddiginél is hatalmasabb vérszomjjal. Amint a közelebb ért hozzá fel is támaszkodott és kezébe kapta a kardját, de mire ezt a mozdulatot elvégezte az ellenfele eltűnt a szeme elől és mire észbe kapott már jött is egy gyomros, amitől feljebb repült. Mielőtt földet ért volna még egy sarokrúgással segítette a gyors földet érést. White nem értette, hogy mi ez a gyors erő növekedés így hirtelen. Gyors fel is kelt és átváltott védekezésbe. Épp, hogy volt képes hárítani néhány csapást, de a nagyja be talált annak ellenére is, hogy már csak 1 kézzel rendelkezett. Ez így ment egy darabig míg White képtelen volt felkelni. Mosollyal az arcán vesztette el eszméletét mert rá jött, hogy lehet, hogy itt most vesztett, de ő sem húzza már sokáig mivel a már majdnem begyógyult sebek is újra felszakadtak és rengeteg vért vesztett. Garou amikor rá nézett legyőzött ellenfelére még egyet belé rúgott mert hogy merészelte volna bántani a kedvesét. Garou még mindig talpon volt lehet, hogy félholtan, de talpon. Már mikor ki akarta jelenteni Tokyo győzelmét akkor azt látta, hogy Saber sírva ordibál felé, de ő nem halott semmit majd arra lett figyelmes, hogy egy elég fura kard szúrta át a testét. Olyan volt, mint egy árnyék, de képes volt rámarkolni. Amikor hátra nézett egy elég fura látvány fogadta. A servantja volt az Boudica aki eléggé máshogy nézett ki mint amikor utoljára látta. Olyan volt, mint azok a katonák, amiket a Jin-Woo küldött rá nem olyan rég. Míg ő ott állt meglepődve oda hajolt hozzá és azt súgta a fülébe, hogy „Lannisterek üdvözletüket küldik” és visszament Jin-Woo árnyékába miután elvégezte azt a feladatott, amit a mestere adott neki a harc előtt. Ekkor döbbent rá, hogy mi is történt itt. De mire végig futott volna az agyán már elájult a rengeteg vérvesztesége miatt.

A lezárás:

A sziget továbbra is lángokban és romokban hevert. Itt-ott ájult harcosok feküdtek, pár területen még a harcok is folyatódtak. Mindkét frakciónak megvoltak a maga talpon levő emberei, akik egymásnak szegezték volna maradék erejükből a mágiáikat, ökleiket, fegyvereiket, vagy bármi mást, amikkel birokra kelhettek. Harci szellemüket egyetlen dolog törte meg: a semmiből harsonaszó hallatszott, miközben isteninek ható fény áradt le az égből. Regulus egyből tudta, hogy kinek, avagy kiknek a műve ez. Mikor körbenézett maga körül, fehérbe öltözött kereszteslovagokat és papokat pillantott meg. Az Egyház tagjai voltak ők, akiket a háború leállítására küldtek. Az Egyháznak nem volt ínyére a tény, hogy rendkívül kevés egyházi céh (egy se) alakult, ennek ellenére a Szentmiséket és más egyházi rendezvényeket és rítusokat örömmel használnak ki az emberek. Regulus térdre rogyott, amikor az Egyház főpapnője szólt hozzá egy távkommunikációs mágián keresztül, melyen jelezte, hogy felelősségre fogják vonni a következő zsinaton az erőszakos cselekményben való résztéveléért. A titokzatos hang ezután kiadta a parancsot a sötét céh tagjainak és szövetségeseinek felszámolására. A szigetet ekkor elözönlötték a fehér csuhás és páncélos alakok, és minden követ megmozgattak az agresszorokért. Meglepettségükre azonban nem találtak már addigra senkit. A fehér ruhások nem csüggedtek. Különleges kereszteket állítottak fel szerte a szigeten, melyek alatt kántálva valami féle különös módszert, rituálét gyakoroltak.
Miközben az egyháziak tisztogatása és különös gyakorlata megkezdődött, a Highly Heavens és szövetségesei már messze jártak. A zsoldosaik és ép, menekülésre képes tagjaik segítségével hagyták el a szigetet, melyet romokba döntöttek csatározásaikkal.

A háború végeredménye DÖNTETLEN.